J. G. Ballard: A Nap birodalma

Ez a könyv teljesen véletlenül került a kezembe. Nem tudtam róla semmit, a belőle készült filmet nem láttam, szóval minden prekoncepció nélkül vágtam bele. 

Ijesztő, hogy mennyire életformává válhat a háború. Hogy mennyire a hétköznapok részévé, megszokottá válik, s hogy mennyire könnyen lehet alkalmazkodni hozzá. S hogy milyen hirtelen múlik aztán el. Hogy a bombázások és az élet újra normális mederbe zökkenése között néhány hét telik csak el.

Aztán, hogy a háborúnak mennyire más-más vetülete jelenik meg attól függően, hogy angolokról, amerikaiakról, japánokról, vagy kínaiakról van-e szó. De a lényeg mindegyik szemszögből ugyanaz: életben kell maradni.

És gyerekfejjel lehet egy olyan értelmezése is a háborúnak, hogy ez az egész végülis nem olyan nagy ügy.  

"Milyen nehéz megérteni azt az igazságot, amit kínaiak milliói születésüktől fogva tudnak, hogy minden ember reménytelenül halálra van ítélve, és csak magunkat csapjuk be, ha máshogyan képzeljük."